2018. június 23. A technológia hasznos szövetséges

A robotika és az automatizáció nem feltétlenül jár a munkahelyek számának drasztikus csökkenésével, mondta el Bartal Tamás, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) elnöke, aki az állam technológiai innovációk melletti elköteleződéséről is beszélt a Magyar Időknek.

Bartal Tamás kifejtette, hogy divatba jött azon aggódni, hogy a technológiai újítások elveszik az emberek munkahelyét. Számos olyan elemzés látott napvilágot, amely azzal rio­gat, hogy az automatizáció, a robotika, a digitális szolgáltatások akár egy évtized alatt drasztikusan átalakíthatják a munka világát, a hagyományos munkahelyek nagyjából felét pedig okosmegoldások váltják ki. Ezek az olykor technofóbiába hajló értékelések figyelmen kívül hagyják, hogy a fejlődés kereke nem forgatható vissza. A történelmi példák azt mutatják, hogy a technológiai forradalmak nem a munkahelyek elvesztését, hanem a munkaerőpiac és az oktatás minőségi átalakulását hozzák magukkal.

Lehet, hogy a gyártósorok mellett kevesebb emberi erő lesz, ugyanakkor az olyan területek, mint az elektromobilitás, az alternatív energiatermelés és felhasználás, az önvezetőautó-gyártás vagy a legkülönbözőbb szoftverfejlesztések munkavállalók tízezreinek, köztük mérnököknek, programozóknak, rendszertervezőknek adnak majd feladatot. A robotok miatt bizonyosan nem kerülnek emberek az utcára, hiszen csak informatikusból több mint 22 ezer kellene az országba, és bizonyos területeken kétkezi munkást is nehezen találunk – tette hozzá Bartal Tamás.

A NÚSZ elnöke ezért úgy véli, hogy a technológiai fejlődéssel nem ijesztgetni kell az embereket, hanem fel kell készíteni őket arra, hogy az abban rejlő lehetőséget mindenki ki tudja aknázni.

A hazai IKT szektor a GDP 20 százalékát teszi ki – jelentette ki Bartal Tamás, hozzátéve, hogy Magyarországnak azon kell dolgoznia, hogy ezt az arányt képes legyen növelni, és ebben az állami cégeknek is megvan a felelősségük.

Az olyan nagy kormányzati intézkedések mellett, mint az internet áfájának csökkentése, a Digitális jólét program kibővítése, az Ipar 4.0 működtetése vagy az Innovációs és Technológiai Minisztérium életre hívása az állam és az állampolgár között hídszerepet betöltő nemzeti vállalatoknak is van feladatuk a digitális ágazat fejlesztésében.

Ilyen a NÚSZ Zrt. és a leányvállalataként működő Nemzeti Mobilfizetési Zrt. is, amelyek innovációi egyszerűbbé, kényelmesebbé teszik az emberek mindennapjait, időt és pénzt spórolnak meg az állampolgároknak.

Társaságunk a bürokráciát is csökkenti és bevételeket hoz a magyar költségvetésnek. A csaknem 750 embernek munkát adó cég tavaly 290 milliárd forint útdíjhasználatból befolyó összeget utalt át az államkasszának, aminek több mint felét külföldiek fizették meg. A jövőben is azért fogunk dolgozni, hogy a technológia ne mumus, hanem hasznos szövetséges legyen a társadalom és a gazdaság számára – szögezte le Bartal Tamás.


2018. április 28. Új lendületet vehet a napenergia-forradalom

Pozitív változások várhatók a magyarországi megújuló energia támogatási rendszerben – mondta el Bartal Tamás, a Miniszterelnökség kabinet ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára a Portfoliónak.  A kiegészített METáR kormányrendelet értelmében felfüggesztették a megújuló alapú áramtermelés támogatott áru átvételét szolgáló METáR KÁT rendszer keretét. A döntés értelmében csak 2018. április 26-ig nyújtható be a kötelező átvételre irányuló kérelem a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz. A határidőből kicsúszók azonban nem maradnak le semmiről, sőt, várhatóan jobb feltételekkel kezdhetnek majd megújuló energia beruházásába és a termelésbe, miután a kormány a rendszer kedvező irányú módosításáról egyeztet az Európai Bizottsággal. Azoknak, akik nem biztosak abban, hogy képesek határidőre megvalósítani a beruházást, érdemes együttműködési lehetőséget keresniük az agrár naperőmű programot koordináló Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával – javasolta az államtitkár.

A kérelmek befogadásának felfüggesztését elsősorban a támogatási keret “túlfoglalása” indokolja. A jelenlegi szabályozás szerint a keret lefedése, illetve a meghatározott április 26-i időpont után beérkező kérelmek benyújtói nyilatkozhatnak arról, hogy kérik-e beadványuknak új feltételek melletti, a következő évre meghatározott korlát terhére történő elbírálását. Vagyis hiába telt be az adott évi keret, a kérelmek, illetve támogatási igények átvihetők a következő évi keretbe.

A felfüggesztésnek azonban van egy másik oka is, mégpedig az, hogy a kormány tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal a METáR KÁT jogosultsági rendszer módosításáról, kedvezőbbé alakításáról – tudta meg a Portfolio Bartal Tamástól.

A cél a kedvezőbb feltételek biztosítása annak érdekében, hogy minél több megújuló energiatermelő erőmű jöhessen létre Magyarországon, a támogatási keret időkorlát nélküli, következő éveket is érintő túlfoglalása a kabinet álláspontja szerint kerülendő a jelenlegi feltételek mellett, tekintettel a kilátásban lévő jobb feltételekre. A rendszerben várható változások konkrétumairól a Bizottsággal folytatott tárgyalásra, illetve a kormány tárgyalási pozíciójára tekintettel az államtitkár egyelőre nem kívánt nyilatkozni; a részeredmények szerinte heteken belül várhatók.

“Szeretnénk megnyugtatni mindenkit: senki nem fog lemaradni semmilyen lehetőségről, sőt, várhatóan jobb feltételekkel kezdhet majd megújuló energia beruházásába és a termelésbe” – fogalmazott Bartal Tamás. Akik a METáR KÁT engedélyt már megkapták, az engedély kiadásakor érvényes szabályok szerint megvalósíthatják a beruházásaikat, a már beadott kérelmeket pedig a benyújtáskor hatályos jogi feltételek szerint el fogják bírálni.

A túlfoglalásokkal kapcsolatban intő példát jelent a KÁT-engedélyek 2016 végi benyújtási rohama. Az ekkor a MEKH-nek beadott kérelmek mindössze 30-50 százaléka valósulhat meg a feltételek nem teljesítése és amiatt, hogy sokan eleve spekulációs szándékkal nyújtották be a kérelmet. A cél a kiadott engedélyek hatékonyságának növelése és a megvalósulási arány emelése. “Nem szeretnénk, ha elvennék a lehetőséget azok elől, akik valóban képesek megvalósítani a beruházást. Minden egyes kiadott engedély számít” – mondta Bartal Tamás.

“A jogszabály szigorúan meghatároz határidőket arra nézve, hogy mennyi időn belül kell megvalósítani egy napelemes beruházást. Azoknak, akik nem biztosak abban, hogy képesek lesznek határidőre megvalósítani a beruházást, érdemes együttműködési lehetőséget keresniük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK), amely a kamarai tagok számára létrehozott jelentős naperőmű- és naperőműfarm-építési programot koordinálja” – emelte ki. A jelenlegi szabályok szerint a gazdák a volt KÁT-os meg nem valósuló határozatok megszerzésével, illetve az új, megnyitandó METáR KÁT-os engedélyek mentén tudnak működni, megvalósítani a beruházásokat. A NAK előzetes igényfelmérést is indított, a termőföldeken kedvezményesen létesíthető naperőművek iránt, értesülések szerint élénk érdeklődés tapasztalható az Agrárkamaránál, amely gyakorlatilag nyitott minden megkeresésre.


2018. április 19. Újfajta naperőműveket hoz Magyarországra a napenergia-forradalom

Magyarország energiafüggőségének, mintegy 30 százalékos nettó áramimportjának csökkentése a fő célja a kormányzati agrár napenergia-programnak, de a naperőművek terjedése a remények szerint az áramárak csökkentéséhez is hozzájárulhat. A program keretében Magyarországon eddig nem telepített újfajta naperőművek jelenhetnek meg, amelyekkel egy adott földterület egyszerre termelhet villamos energiát és mezőgazdasági termékeket – mondta Bartal Tamás, a Miniszterelnökség kabinet ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára a Portfoliónak.

A hosszú távú cél az, hogy Magyarország a megújulók irányába mozduljon el, így a hazai, várhatóan növekvő villamos energia fogyasztást a kormány a jövőben a nukleáris- (Paks 2) és a napenergia-termelés fejlesztésével kívánja kielégíteni. Minél magasabb lesz a hazai termelés aránya, annál inkább lesz képes Magyarország maga csökkenteni a villamos energia árát – mondta Bartal Tamás.

A naperőművek terjedése több ponton is kedvező az ország gazdaságának: új beruházásokat generál, munkahelyeket teremt, és –  bár maguk a napelemek külföldi (főleg kínai és német) gyártmányúak – a magyar technológiák alkalmazása előtt is teret nyithat.

A gazdák határozhatnak úgy, hogy a naperőművet egymagukban, vagy több másik gazdával összeállva naperőműfarmot hoznak létre. A döntést a hálózati csatlakozás költsége kevésbé befolyásolhatja, mivel a törvény értelmében az erőmű bekötése 3000 méterig díjmentes. Egy fél megawattos naperőmű létrehozása mintegy 200-220 millió forintos beruházás, amihez jó 20 százalékos önerő is szükséges. A finanszírozást megkönnyítendő folyamatban van egy, a programhoz kapcsolódó kedvezményes hitelprogram kidolgozása is.

A gazdák arról is maguk dönthetnek, hogy az adott földterületet milyen célra alkalmazzák, a napelemek tehát a mezőgazdasági termelésből kivont termőföldeken is telepíthetők. A napelemeket a hagyományos módon, a talajszintre elhelyezve, illetve egy új, a mezőgazdasági termelést az energiatermeléssel ötvöző módszer keretében is a termőföldekre lehet telepíteni – közölte a helyettes államtitkár. A metódus annyira új, hogy még Németországban is tesztelés alatt áll.

Ez az úgynevezett agrofotovoltaikus hasznosítási módszer azt jelenti, hogy a napelemek körülbelül öt méter magas lábakon állnak, alattuk pedig aktív növénytermesztés és legeltetés folytatható.

Bár ebben az esetben az árnyékoló és egyéb hatások miatt a mezőgazdasági termelés hatékonysága 5-20 százalékkal elmarad a szokásostól, azonban a megtermelt energia összességében 60 százalékkal javította a terület megtérülési mutatóit.


2018. április 5. Hatalmas lépést tett Magyarország az elmúlt négy évben a közszolgáltatások teljes digitalizációja felé

Nyitóelőadást tartott az immár harmadik alkalommal megrendezett Mobilfizetési Szimpóziumon Bartal Tamás, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára.

Előadásában kifejtette, hogy a Kormány programjának köszönhetően hazánkban a közszolgáltatások túlnyomó része már elektronikusan is elérhető valamennyi közigazgatási szervnél. Ennek köszönhetően az állampolgárok rengeteg időt és költséget takaríthatnak meg azzal, hogy a hivatalos ügyeiket kényelmesen, akár otthonról is intézhetik. Az e-közszolgáltatások jelentős hányada már mobilapplikációval is elérhető, ilyen az OkmányApp vagy a Cégradar szolgáltatás.

A Kormány számos intézkedést tett az elmúlt években a digitális íráskészség fejlesztése érdekében is. A helyettes államtitkár példaként említette, hogy a Digitális Magyarország Program részeként  kísérleti jelleggel több ezer notebookra és táblagépre lehetett Nyíregyháza térségében pályázni. Az elbírálásnál előnyt élveztek azok az állampolgárok, akiknek az ilyen eszközök beszerzése önerőből különösen nagy erőfeszítést okoz, így a nagycsaládosok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a nyilvántartott álláskeresők vagy az aktív időskorúak. A nyertesek egy gyakorlati informatikai tudást nyújtó alapkurzuson is részt vehettek.


2018. április 4. Sokat spórolunk a Könnyű Közmű-programmal

Március 31-ig előzetes becslések szerint “a Könnyű közmű program 17 milliárd forintot csatornázott át a szolgáltatók extraprofitjából a kis- és középvállalkozásokhoz, valamint az emberekhez” – jelentette ki a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Bartal Tamás, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára.

“Ezen belül 9 hónap alatt csak a vízszektorban félmilliárd, a villamos energia területén 2 milliárd, a gázszektorban pedig ennél is több, 14,5 milliárd forintos megtakarítást hoztak az intézkedések” – tette hozzá a szerdán megjelent interjúban. Mint mondta, a visegrádi országok közül Magyarországon kerül legkevesebbe az alapközmű-szolgáltatás.
 A hónapról hónapra emelkedő megtakarítás bővülő lakossági fogyasztást eredményez, amely pedig fűti a gazdasági növekedést – fejtette ki Bartal Tamás.

2018. március 27. Az elosztók összes monopóliumát el kell törölni

Bartal Tamás helyettes államtitkár tartotta a nyitóelőadást a XIX. Villanyszerelő Konferencián, melyet Budapesten tartottak a az Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége(EMOSZ) – és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szervezésében. Az esemény a villanyszerelők és villamossági szakemberek legrangosabb szakmai találkozója.

Bartal Tamás a fórumon elmondta, hogy az elosztók összes monopóliumát el kell törölni. Nem fogadható el, hogy hiába hozta létre a Kormány a villanyszerelők névjegyzékét és nyitotta meg a kivitelezői piacot a vállalkozók széles rétege előtt, ha a szolgáltatók önkényesen saját listákat vezetnek és csak arról bíznak meg alvállalkozókat. A szakmai szervezetek kezdeményezték, hogy egységes lista legyen, egységes feltételrendszerrel. A Kormány ezt a javaslatot meg fogja tárgyalni és döntést hoz majd róla.


2018. március 24. Rekordszámú hazai és határon túli csapat versenyzett idén az Országos Középiskolás Diákvállalkozó Vetélkedőn

Bartal Tamás sajtófotói

Végetért a második Oszágos Középiskolás Diákvállalkozó Vetélkedő kárpát-medencei döntője. A díjakat Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, az esemény fővédnöke, Bartal Tamás helyettes államtitkár, a vetélkedő védnöke és prof. Csath Magdolna, a zsűri elnöke adták át.

Bartal Tamás, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára mint az esemény védnöke kiemelte: nemzetgazdasági érdek a pénzügyileg felvilágosult nemzedék felnevelése, amelyhez hiteles vállalkozói mintákra, valamint gyakorlatias oktatásra, nevelésre van szükség.

A helyettes államtitkár megjegyezte, hogy fontos a háztartások pénzügyi kultúrájának, tudatosságának fejlesztése is, hiszen a 2008-as hitelválság megmutatta, hogy az eladósodásnak milyen tragikus következményei vannak.

Bartal Tamás ismertette: az Országos Középiskolás Diákvállalkozó Vetélkedőt öt év után idén rendezték meg másodszor, az idei vetélkedő mottója az volt, hogy „A jövő veled kezdődik.”

Bartal Tamás sajtófotói

A versenyre 126 csapat jelentkezett, amelyek közül 27-en határon túli területekről regisztráltak. A vetélkedő döntőjébe tíz magyarországi és két erdélyi csapat jutott.

A határon túli csapatok magyarországi tartózkodását a Miniszterelnökség finanszírozta – tette hozzá.

A Országos Középiskolás Diákvállalkozó Vetélkedő Kárpát-medencei Nemzeti Döntőjét a Ráckevei Ady Endre Gimnázium csapata nyerte, a második helyezett a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Vajda János Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájának csapata, lett, a dobogó harmadik fokára pedig a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium csapata állhatott fel.


2018. március 19. Tizenkét csapat versenyez az országos diákvállalkozó-vetélkedő döntőjében

Tizenkét csapat versenyez az országos középiskolás diákvállalkozó-vetélkedő döntőjében március 24-én Budapesten – mondta Bartal Tamás, a Miniszterelnökség kabinetügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán hétfőn.

Ismertette: a tavaly november végi határidőig 126, közöttük 27 határon túli csapat regisztrált a versenyre, és a felkészítő tanárokkal együtt több mint 600-an vesznek részt rajta.

A verseny kétfordulós, a csapatok bemutatkozó videóval jelentkeztek a versenyre, emellett elképzelt vállalkozásuk üzleti tervét mutatták be.

Bartal Tamás azt mondta: az ilyen versenyek nagyon fontosak, mivel hasznosak lehetnek “egy pénzügyileg megvilágosodott nemzedék kinevelésében”.


2018. március 14. Nemzetgazdasági érdek egy pénzügyileg “felvilágosult” generáció kinevelése

Kialakult az Országos Középiskolás Diákvállalkozó Vetélkedő kárpát-medencei döntőjének listája. A 12 fős mezőnyből 2 csapat a határon túlról, Kolozsvárról és Csíkszeredáról érkezik. A határon túli csapatok és felkészítő tanáruk itt tartózkodásának költségeit a Miniszterelnökség állja – jelentette be Bartal Tamás, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára.

A pénzügyi és gazdasági tudatosság növelése a Kormány kiemelt célja. Nemzetgazdasági érdek egy pénzügyileg “felvilágosult” generáció kinevelése. Ehhez szükség van hiteles vállalkozói példák bemutatására és gyakorlatias nevelésre, már általános iskola 7-8. osztályától kezdve. A gyerekek az ilyen kezdeményezéseket lelkesen fogadják, amit a március 5. és 9. között megrendezett Pénz7 témahét tapasztalatai is mutatják. A témahéten a helyettes államtitkár önkéntesként vett részt, melynek keretében a tanórán játékosan gyakorolták, milyen a vállalkozói létforma.

Hasonló kezdeményezés az Országos Középiskolás Diákvállalkozó Vetélkedő megszervezése, amelyet a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány vállalt fel. A vetélkedő a Magyar Mikrofinanszírozási Hálózat által meghirdetett “Szociális Mikrofinanszírozás éve” programsorozat egyik kiemelkedő eseménye. Az idén másodszor megrendezésre kerülő versenyre rekord számú, 126 csapat nevezett be, és kiemelkedő, több százezres közösségi média eléréssel zajlott a csapatok felkészülése. A zsűri 11 csapatot juttatott tovább, míg közönségszavazással további 1 csapat került a döntőbe. A csapatoknak létre kell hozniuk egy képzeletbeli vállalkozást, egy életképes üzleti ötlettel. A csapatok több mint fele a szolgáltatási szektorban képzeli el vállalkozása működését, harmaduk ipari területet választott, de akadnak jelentkezők az idegenforgalmi és kereskedelmi területen is.

Szekfü Tibor, a Magyar Mikrofinanszírozási Hálózat elnöke hangsúlyozta, hogy a vetélkedő során nem a lexikális tudás számít, hanem a kreativitás és az ötletesség. A csapatok többféle szituációban fogják összemérni tudásukat, a feladatok gyakorlatorientáltak és játékosak lesznek. A győztesek és a különdíjasok értékes tárgynyereményekre számíthatnak. A döntőt 2018. március 24-én rendezik meg Budapesten. További információ a diakvallalkozo.hu internetes oldalon olvasható.