A Kormány a családok, valamint a kis- és közepes vállalkozások terheinek további csökkentése érdekében 2017. július 1-jétől díjmentessé tette a közműcsatlakozásokat, továbbá mérsékelte vagy teljesen ingyenessé tette az ide kapcsolódó eljárási díjakat.

Ezzel a korábbi támogatások mellé újabb jelentős segítséget kapnak a családok az otthonteremtéséhez, legyen szó új ingatlan építéséről vagy a meglévő átalakításáról, valamint megszabadulnak a vállalkozások egy hatalmas pénzügyi és bürokratikus tehertől.

A közműcsatlakozások díjmentessé tételével és az eljárási díjak egy részének eltörlésével párhuzamosan a Kormány lényegesen gyorsabb munkára is kényszeríti a szolgáltatókat. Az ügyintézési határidők csökkentésével vagy a korábban határidőhöz nem kötött – és emiatt gyakran nagyon hosszú ideig elhúzódó – szolgáltatások határozott időhöz kötésével a közművekhez kapcsolódó ügyintézés a jövőben nem fogja hátráltatni a családokat vagy a vállalkozásokat az építkezések, átalakítások során.

A 2017. évi LVII. törvény, valamint az ennek végrehajtását szolgáló 157/2017. Kormányrendelet rendelkezéseinek túlnyomó része 2017. július 1-jén lépett hatályba. A főbb változások a következők:

 

A) Első lépés

 

Díjmentesség

A díjmentesség három szektorra: a villany, gáz, víz (ivóvíz- és szennyvíz) bekötésekre vonatkozik, a költségmentességet nem csupán a lakosság, hanem kis- és középvállalkozások is igénybe vehetik.

Díjmentessé vált

– a legfeljebb 4 köbméter/óra névleges teljesítményű gáz fogyasztásmérő beszerelése,

– a legfeljebb 32 Amper névleges teljesítményű villany fogyasztásmérő beszerelése,

– a 32 mm átmérőjű ivóvíz vezeték és a 160 mm átmérőjű szennyvíz vezeték bekötése.

Ezek a közműbekötések egy nagyobb lakás vagy átlagos méretű családi ház ellátásához, illetve egy átlagos méretű üzlethelyiség (pl. fodrászat, pékség) energiaigényének kielégítéséhez elégségesek.

Olcsóbb különdíjas szolgáltatások a gázszektorban

Ezen túl a gázszektorban a különdíj mértékének megállapítása kizárólag a munkavégzésre ténylegesen ráfordított idő alapulvételével történhet, nincs átalánydíj, sem a munkához nem kapcsolódó egyéb költség. Érvényesíteni kell a legkisebb költség elvét.

Hatósági helyett szolgáltatói szemlélet az elosztó társaságoknál

A Kormány a hatósági szemlélet helyett a szolgáltatói szemléletet és hozzáállást szeretné erősíteni a közműcégek körében.

Július 1-jétől a fogyasztó jogorvoslattal fordulhat a műszaki-biztonsági hatósághoz, vagyis a területileg illetékes járási, fővárosi, kerületi kormányhivatalhoz, ha az elosztó vagy a szolgáltató elutasítja a közmű kiviteli tervét. Jogorvoslattal lehet élni továbbá akkor is, ha az elosztó vagy a szolgáltató elutasítja a terv szerint kivitelezett közmű átvételét.

Ingyenes jogorvoslati eljárások

Amennyiben a közműtársaság elutasítja a közmű kiviteli tervét vagy a terv szerint kivitelezett közmű átvételét, ingyenes jogorvoslati eljárást lehet kérni a területileg illetékes járási, fővárosi, kerületi kormányhivatal műszaki-biztonsági hatóságtól.

Ügyintézési határidők radikális csökkentése

Csökkentek vagy a korábbi határozatlan időhöz képest meghatározott időhöz kötöttük a közművek szolgáltatásait, hogy azok ne húzódhassanak el hátráltatva ezzel az építkezési vagy felújítási munkálatokat végző családokat vagy vállalkozásokat.

Néhány példa:

A földgázelosztó a csatlakozási igény kielégítésére vonatkozó írásbeli ajánlatát 30 nap helyett 8 napon belül köteles megtenni. Az igénykielégítés feltételeiről és lehetőségeiről szóló előzetes tájékoztatást 30 nap helyett 10 napon belül kell a fogyasztó részére átadni. A hálózati kapacitás biztosításának határideje maximálásra kerül 60 napban, erre eddig nem volt határidő. Hiánypótlási felhívást 15 nap helyett 3 munkanapon belül lehet kiadni.

Víziközmű esetén eddig nem volt határidő arra az esetre, ha a benyújtott terv nem felel meg a követelményeknek vagy a bekötés megvalósítására nem alkalmas, ezért a víziközmű-szolgáltató a terv kiegészítését vagy új terv benyújtását kérheti. Erre ezután 5 napja lesz a szolgáltatónak. A bekötővezeték kiépítését, fertőtlenítését, a helyszíni szemlét, a nyomáspróbát, a működőképességi és vízzárósági próbát, a geodéziai bemérést és a vízmérési helyen a bekötési vízmérő beszerelését a szolgáltató ezután a munkaárok rendelkezésre állásának bejelentését követő 30. napig köteles elvégezni, ezt korábban nem rendezte jogszabályi határidő.

 

B) Második lépés

 

Villanyszerelők és vízszerelők nyilvántartása

Szeptember 1-je előtt az áram és víziközmű szektorban nem volt biztosított, hogy a kivitelezési munkákat a felhasználó a maga által választott kivitelezővel végeztesse el. Ezzel szemben a földgáz szektorban a kivitelezési munkát a bejelentett és jogosult gázszerelők nyilvántartásában szereplő gázszerelők közül a felhasználó által kiválasztott vállalkozó végezhette. A három szektorra vonatkozó szabályozás összehangolása miatt a gázszektorban alkalmazott megoldást a törvény átültette a villamos energia és a víziközmű szektorba is:

• Eszerint a villanyhálózati csatlakozást a hálózati csatlakozási szerződés megkötését követően a hálózati csatlakozási szerződés rendelkezései szerint az igénybejelentő saját beruházásban is megvalósíthatja.
• Az ivóvíz-bekötővezeték kiépítésére, fertőtlenítésére, a helyszíni szemlére, a nyomáspróbára, a működőképességi és vízzárósági próbára, a geodéziai bemérésre és a vízmérési helyen a bekötési vízmérő beszerelésére, továbbá a szennyvíz-bekötővezeték létesítésére, annak a már üzemeltetett szennyvíz-törzshálózatra való bekötésére az igénybejelentő – a víziközmű-szolgáltató helyett – a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában szereplő személynek is megbízást adhat.

A módosítással megszűnt az elosztó és szolgáltató társaságok monopóliuma a közmű-csatlakozások kivitelezésénél. A kivitelezői piac megnyílt, így a vállalkozások széles köre jelenhet meg ebben a szegmensben.

A 219/2017. (VII. 31.) és 220/2017. (VII. 31.) sz. Kormányrendeletek szabályozzák a villany-, illetve vízszerelői tevékenységet folytató személyre vonatkozó bejelentés megtételét, annak feltételeit, a bejelentés adattartalmát, a csatolandó igazolásokat, továbbá a szükséges képesítéseket.

 

C) Harmadik lépés

 

A második versenyképességi törvény kezdeti intézkedései

• • Valamennyi közműre előírásra került, hogy a szolgáltató, az elosztó a csatlakozási igény befogadását nem tagadhatja meg, ha a csatlakozás valamennyi jogszabályi feltétele teljesül. Az ügyintézést el kell kezdeni a kérelem beérkezésével és a bekötésre vonatkozó szerződést a törvényben előírt időn belül postázni kell az ügyfelek részére.
  • Víziközművek (ivóvíz és csatorna bekötések) esetében visszamenőlegesen bővítésre került a mentesség alá eső díjtételek köre: mostantól a kiszállási díj, az igényfelméréssel és az igénybejelentés feldolgozásával, elbírálásával kapcsolatban bármilyen tevékenység, szolgáltatás díja is elengedésre került.
  • Gáz és villanycsatlakozások esetében az elosztó a csatlakozási igény teljesítését nem kötheti óvadék, letét, előleg, kötbér vagy más fizetési kötelezettség teljesítéséhez.
  • A gázcsatlakozások során egyértelművé tettük, hogy

– ha az elosztóvezeték hossza meghaladja a 250 métert, a díjakat csak a 250 méter feletti részre kell megfizetni, továbbá

– a díjmentességet több lakást vagy üzletet magában foglaló ingatlan esetében lakásonként, illetve üzletenként kell értelmezni.

Közmű engedélyezési eljárások további gyorsítása

Az eljárások egyszerűsítése útján mindösszesen akár 100 nappal meg tudjuk rövidíteni az engedélyezést a gázcsatlakozások esetében, míg a villanynál mindez 150 nap megtakarítást jelenthet.

Ez versenyképességi szempontból rendkívül nagy előrelépés.

Egységes részszámla kibocsátási szabályok

Az ország egyes pontjain a szolgáltatók megváltoztatták a számlázási rendet, egyszerre küldtek ki többhavi fogyasztási számlát. 2017 decemberétől ezt is megváltoztattuk, egyszerre legfeljebb háromhavi számlát lehet kiküldeni és három különböző esedékességi időt kell rajtuk feltüntetni. Nem lehet többhavi tétel kifizetésére egyszerre kötelezni a fogyasztót, a fizetési határidők között legalább harminc napnak kell eltelnie. Tehát az elosztók mostantól nem tudják önkényesen, a fogyasztók hátrányára megállapítani a fizetési határidőket.

 

D) Negyedik lépés

 

Gáztömörségi vizsgálat eltörlése

2018. január 1-jétől a Kormány megszüntette a műszaki biztonsági felülvizsgálatot, mely hátrányos volt a fogyasztóknak.

• • • • • • • bonyolult és időigényes volt,
            • felesleges zavartatást okozott a fogyasztóknak és
            • egy az előre meghatározott műszaki paraméterektől való apró eltérés esetén is aránytalan magas költséggel járt a családok, valamint a kis-és középvállalkozások számára.

Számtalan példa volt rá, hogy az elosztó társaság megjelent a társasháznál és egyetlen ponton végzett ún. gáztömörségi vizsgálat alapján az egész társasház gázvezetékét kikapcsolta a vezeték nem kellő tömörsége miatt, majd a társasház lakóit a vezetékrendszer saját költségen történő kicserélésére kötelezte. A gázellátást az elosztó egészen addig nem állította vissza, amíg a többmilliós beruházás meg nem valósult. Ilyen esetekben egy újabb vizsgálat történt, amikor az elosztó a teljes vezetékhálózaton újra ellenőrizte a gáztömörséget.

Ráadásul ez gyakran az őszi-téli hónapokban történt, így esetenként többszáz-többezer ember maradt némely esetben 2-3 hónapra melegvíz és fűtés nélkül. Ez a családoknak, különösen a kisgyerekes családoknak rendkívül hátrányos volt, de ugyanúgy sújtotta a kisebb irodákban, üzlethelyiségekben dolgozó kis- és középvállalkozásokat is.

Ez a rendszer drága volt, hosszú és bonyolult. Ezt mindenképpen meg kellett változtatnunk.

A probléma gyökere abban állt, hogy a gázelosztó a helyszíni vizsgálat során a gáztömörséget mérte, ami egy elméleti fogalom. Ehelyett most már a gázszivárgást fogják vizsgálni, mely egy egyszerű műszeres vizsgálat, nem kell hozzá szétszerelni a fogyasztásmérőt vagy megbontani a vezetéket. A minimálisra csökkentettük tehát a családok, kkv-k zavartatását a folyamat során és ezentúl  kizárólag a tényleges hiba felderítésére fog a vizsgálat koncentrálni.

Ez a változás újabb nagy megtakarítást jelent a családok, kkv-k számára.

Magyarországon a háztartások 75%-a, azaz 3 millió 300 ezer háztartás gázzal fűt, ez körülbelül 7 millió embert érint. Az eddig kötelezően előírt felújítás költsége egy kisebb lakás esetén 100 ezer forintnál indult, de tényleges a rárakodó költségek miatt a félmillió forintot megközelítette, nagyobb családi ház esetén akár a másfél millió forintot is elérhette.

A Kormány intézkedéseinek következtében a díjmentes közműbekötésen túl további megtakarításokat tudunk biztosítani. Egy család/kkv esetében tehát akár másfél millió forint plusz megtakarítás jelentkezhet.

Ez éves szinten számításaink szerint 30 milliárd forintos megtakarítást eredményez a családok, valamint a kis-és közepes vállalkozások számára.

A vizsgálat is ingyenes lesz.

További könnyebbség, hogy a gázszivárgás ellenőrzését mostantól kizárólag a fűtési idényen kívül lehet elvégezni, április 15. és október 15. között. Valamint korlátoztuk az elosztók számára, hogy legalább 60 nappal korábban jelezniük kell az ellenőrzésük időpontját a lakástulajdonosok felé. Így megfelelő felkészülési idő áll minden család és vállalkozás rendelkezésére.

Ha szivárgást észlel az elosztó, már nem zárhatja le automatikusan az egész hálózatot a házban. Pontosan be kell határolnia, hogy a szivárgás hol áll fenn, csak egy lakásban vagy esetleg csak egy készüléknél.

Mostantól csak a szivárgással érintett vezetéket lehet lezárni, tehát adott esetben

• • • • • • • külön egy készüléket,
            • külön a lakást vagy
            • külön a strangot.

Ezzel elkerülhető, hogy a hibával nem érintett tulajdonostársak felesleges zavartatást szenvedjenek el.

A vizsgálatot 10 évente az elosztó köteles elvégezni. Az élet-, és vagyonbiztonság fenntartása érdekében azonban természetesen a gázszivárgást az észlelése esetén továbbra is bármikor be lehet jelenteni és az elosztó köteles már az új szabályok szerint a fogyasztók felesleges zavartatását elkerülve, felesleges kiadások okozása nélkül intézkedni.

 

E) Ötödik lépés

 

Készülékcsere újraszabályozása

A Kormány ésszerű szabályokat vezetett be február elsejével a készülékcsere kapcsán, amivel értékes időt és felesleges kiadásokat takaríthatnak meg a fogyasztók. Mostantól egyáltalán nem lesz szükség az elosztó közreműködésére a gázfogyasztó készülékcserék folyamatában. Kizárólag a gázszerelő és a tervező kap szerepet.

• • • • • • • Egyszerűsített készülékcsere valósul meg, ha ugyanolyan műszaki paraméterű készülék kerül felszerelésre, mint az addigi és az átalakítás nem jár a gázvezeték megbontásával. Ilyenkor a gázszerelő igazolja a munka végeztével annak szabályszerűségét.
            • Ha pedig a gázvezetéket is cserélni kell vagy át kell alakítani, az eddigieknek megfelelően arra jogosult tervező mérnököt kell bevonni. A kivitelezés után a tervező fogja ellenőrizni és igazolni, hogy a terveknek megfelelően készült-e el a munka.

Az intézkedés minden gázfogyasztóra vonatkozik. Magyarországon a háztartások 75%-a, azaz 3 millió 300 ezer háztartás gázzal fűt, az új intézkedés tehát körülbelül 7 millió embert és többszázezer céget érint.