Szerelői nyilvántartások

 

a/ Milyen célt szolgál a villany- és vízszerelők nyilvántartása? Milyen hasznos következményei lesznek az intézkedésnek?

Az egyes törvényeknek Magyarország versenyképessége javítása érdekében történő módosításáról szóló 2017. évi LVII. törvény  az egyes közműcsatlakozással kapcsolatos díjak alóli mentesség 2017. július 1. napjától történő bevezetésén kívül  2017. szeptember 1. napjától úgy módosította a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényt, valamint a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényt, hogy a csatlakozás, illetve a bekötés kivitelezését nem csak a szolgáltató végezheti, hanem az igénybejelentő által megbízott, a létrehozandó nyilvántartásban szereplő vállalkozó is. Mivel a szolgáltatók a saját területükön monopolhelyzetet tartottak fenn a kivitelezést végző vállalkozók esetében, a Kormány ezen változtatni akart.

Szeptember 1-jétől ezért bevezetésre került, hogy a gázcsatlakozásoknál már működő megoldáshoz hasonlóan az áram és víziközmű szektorban sem csak a közműszolgáltató által meghatározott kivitelezővel, hanem a maguk által kiválasztott kivitelezővel végeztethessék el az igénybejelentők a közműcsatlakozási munkát. Mindez nem jelenti azt, hogy ezentúl az a vállalkozás, amelyik nem szerepel a nyilvántartásban, nem végezheti el a csatlakozás kivitelezését, ugyanis ilyen esetben a szolgáltató megbízásából továbbra is eljárhat.

A most kihirdetésre került kormányrendeletek egyrészt a nyilvántartásokra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazzák, úgymint a vonatkozó bejelentés megtételét, annak feltételeit, a bejelentés adattartalmát, a csatolandó igazolásokat, a szükséges képesítéseket, másrészt a nyilvántartások vezetésére Budapest Főváros Kormányhivatalát jelölik ki, azzal, hogy a bejelentést bármely kormányablaknál meg lehet tenni.

 

b/ Van összefüggés a regisztrációs kötelezettség és az egyes törvényeknek Magyarország versenyképessége javítása érdekében történő módosításáról szóló 2017. évi LVII. törvény között, amely 2017. július 1. napjától díjmentességet vezetett be a közműcsatlakozások tekintetében?

A kormányrendeletek ugyanúgy a 2017. évi LVII. törvény végrehajtását szolgálják, mint az egyes kormányrendeleteknek Magyarország versenyképessége javítása érdekében történő módosításáról szóló 157/2017. (VI. 16.) Korm. rendelet, vagyis ugyanannak az intézkedéscsomagnak a részei, és annak a már megkezdett törekvésnek a folytatását jelentik, amelynek célja a lakosság, valamint a kis- és középvállalkozások pénzügyi és bürokratikus terheinek csökkentése.

 

c/ Drágítja ez az intézkedés a szolgáltatásokat?

A monopolhelyzet megszüntetése komoly versenyképességi javulást hozhat a kis- és közepes vállalkozások számára, továbbá ettől a lépéstől a szolgáltatások színvonalának emelkedése és a kivitelezési díjak csökkenése várható.

 

d/ Önkéntes vagy kötelező a nyilvántartásba-vétel?

A nyilvántartásba történő regisztráció lehetősége azoknak a vállalkozásoknak szól, amelyek a felhasználók megbízásából végeznék el a csatlakozás kivitelezését például azért, mert eddig kiszorultak abból a körből, amelyik a szolgáltatóval kapcsolatban áll. A nyilvántartás így teljesen önkéntes alapon működik.

Aki nem regisztrál, a szolgáltató megbízásából továbbra is eljárhat. Aki nem regisztrál, és a szolgáltatótól sincs megbízása, az az e körbe nem tartozó szerelési munkákat a továbbiakban is elláthat.

 

e/ Hol lehet regisztrálni?

A nyilvántartás központi, amelyet Budapest Főváros Kormányhivatala vezet, de a bejelentést bármely kormányablaknál meg lehet tenni.

 

f/ Van díja a regisztrációnak?

A kormányhivatal eljárásáért az általános 3000,- Ft-os eljárási illeték fizetendő.

 

g/ Milyen igazolások szükségesek a nyilvántartásba-vételhez?

A bejelentéshez a megadott formanyomtatványt kell kitölteni (amely a szükséges nyilatkozatokat is tartalmazza), amihez csatolni kell egyrészt a jogszabály mellékletében meghatározott képesítés és gyakorlati idő, másrészt a felelősségbiztosítás meglétének igazolását, továbbá az eljárási illeték megfizetésének igazolását.

 

h/ Nyilatkozni kell a villanyszerelőnek, hogy az alkalmazott technológiához a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel. Ez pontosan mit jelent?

Az adott ágazatban alkalmazandó mindenkor érvényes jogszabályi rendelkezésekre utal a feltétel, amelyek változhatnak, ezért nincsenek részletesen megjelölve. A kormányrendelet mellékletét képező kérelem formanyomtatvány kitöltésével a fenti nyilatkozat megtétele teljesül.

 

i/ Mi történik, ha a megszerzett képesítés nem pontosan felel meg a Kormányrendeletben megjelölt végzettségnek?

Ha a képzés neve időközben megváltozott, de egyértelműen megfeleltethető a jogszabályban előírt képesítésnek, a képzettség igazoltnak minősül.

 

j/ A gyakorlati időt hogyan szükséges igazolni?

A képzettség megszerzése óta eltelt idővel a gyakorlati idő igazoltnak minősül.

 

k/ Az újonnan létesített csatlakozó vezetéket az elosztói engedélyesnek/közmű szolgáltatónak át kell-e vennie üzemeltetésre?

A hálózati engedélyes köteles a hálózati csatlakozást átvenni és üzembe helyezni, továbbá a víziközmű-szolgáltató köteles gondoskodni az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték átvételéről és üzembe helyezéséről, ha azok – az elfogadott vagy alkalmassá nyilvánított – kiviteli tervnek megfelelően készültek el.

A hálózati engedélyes/víziközmű-szolgáltató az üzembe helyezésről a kivitelezés befejezésének a bejelentésétől számított 8 munkanapon belül köteles nyilatkozni, továbbá köteles az üzembe helyezést elvégezni. Amennyiben a 8 munkanapos határidőn belül nem nyilatkozik (és a szükséges műszaki feltételek adottak), úgy az üzembe helyezés nem tagadható meg, a hálózati engedélyes/víziközmű-szolgáltató köteles a hálózati csatlakozást, illetve a bekötővezetéket haladéktalanul üzembe helyezni. Ha a hálózati engedélyes/víziközmű-szolgáltató határidőn belüli nyilatkozatával az üzembe helyezést megtagadja, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az üzembe helyezés elrendelését.

 

l/ A szabadon választott vállalkozó által kivitelezett vezeték magánkézben marad-e és ha igen, ki végzi a vezeték karbantartását, és hogy kerül be az e-közmű rendszerbe?

A szabályozás e téren változatlan, a közcélú vezeték nem kerül magántulajdonba, így a karbantartás ugyanúgy szolgáltatói feladat marad. Kizárólag a beruházás megvalósítása tekintetében került be új lehetőségként a vállalkozó nyilvántartásból történő kiválasztása. Minden egyéb feladat a korábbiaknak megfelelően történik.

 

m/ Terveztetni kell-e a vezetéket, és ha igen, ki hagyja jóvá, mi a folyamata?

A szabályozás e téren is változatlan, a vezetéket terveztetni kell, a folyamat is változatlan a korábbiakhoz képest.

 

n/ Ha egyébként díjmentes a csatlakozás, de a fogyasztó a nyilvántartásból választ kivitelezőt, ki fizeti a csatlakozó vezeték díját?

Saját beruházásban történő elvégzés esetén nem lesz ingyenes a közmű-kivitelezés. A nyilvántartásból kiválasztott vállalkozó díját és az anyagköltséget minden esetben a megrendelő fizeti ki.