Bartal Tamás: Tizenhétmilliárd forintot csoportosítottunk át március végéig a szolgáltatók extraprofitjából a kis- és középvállalkozásokhoz, valamint az emberekhez
Magyar Hírlap (riporter: M. Orbán András)
2018. április 4.
Kilenc hónap alatt tizenhétmilliárd forintos megtakarítást hozott a Könnyű Közmű Program a hazai családoknak, valamint a kis és közepes vállalkozásoknak – mondta a Magyar Hírlapnak Bartal Tamás, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. Szólt arról is, a könnyítések bevezetése óta megtöbbszöröződött és tartósan magas maradt az igénylések száma.
Egy villanyszerelőknek tartott konferencián azt mondta, jelentős lépés lenne, ha a szolgáltató által regisztrált és a kormányhivataloknál regisztrált szakembereknek közös listája lenne. Miért fontos mindez, illetékmentes-e a csatlakozás, ha valaki a nem a szolgáltató által ajánlott szakembert kéri fel?
Jelenleg a 32 Amperig történő hálózatbővítés vagy az új létesítés csak akkor illetékmentes, ha a munkát a szolgáltató által regisztrált szerelő végzi el. Azzal, hogy az igénylő nem csupán a szolgáltató által kijelölt szakemberek listájából választhat, kevesebbet kell várnia, és összességében akár többet is megtakaríthat, mint az az összeg, amelyet a díjmentességgel nyerne. Az iparkamara, a mérnökkamara és a villanyszerelői érdekképviseleti szerv kezdeményezte egyébként a listák egységesítését annak érdekében, hogy ne az elosztók szabják meg, ki dolgozhat közművek kivitelezésén, továbbá egységes legyen az egész szakmában a kivitelezési jogosultság feltételrendszere. Ez egy ésszerű javaslat, amit érdemes megfontolni, de kormányzati döntés még nincsen erről. Ezt mondtam el a villanyszerelőknek a konferencián, ahova meghívást kaptam.
Mennyire gördítenek akadályokat az elosztótársaságok a Könnyű Közmű elé?
Sajnos még mindig jellemző, hogy megpróbálnak valahogyan kibújni a díjmentesség alól, azonban a program könnyítése, hogy az ügyfél saját tervezőt választhat, ha pedig a szolgáltató elutasítja a terveket, vagy nem veszi át az elkészült munkát, díjmentesen fellebbezhet. Ha az ügyfél nem jut egyezségre az elosztótársasággal és fogyasztóvédelmi panasza van, a Magyar Energetikai-és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) is fordulhat, mi pedig a Miniszterelnökségen – ha hozzánk fordulnak – igyekszünk mindent panaszt a lehető leghamarabb megvizsgálni. Fontos változtatás még, hogyha az átvétel (meózás) nem történik meg, és semmilyen reakció nem érkezik a bejelentéstől számított nyolc napon belül, a kivitelezett munka átvettnek tekintendő és az elosztó köteles a kivitelezett közművet használatba helyezni.
Mi a helyzet a hálózatbővítéssel?
Maga a bővítés alapvetően nem tervköteles. Persze ennek ellenére előfordulhat például – az áramvételezésnél maradva – hogy a szolgáltató ragaszkodik a gerincvezeték cseréjéhez vagy a villanyóra épületen kívülre történő áthelyezéséhez úgy, hogy a műveleteket maga a bővítés mértéke amúgy nem indokolná. Ha viszont az új mérőóra máshová kerül, már szükséges lehet a tervezés. A gázkazánok és minden egyéb gázfogyasztású készülék cseréjénél februártól lépett életbe egy fontos változás: nem szükséges hozzá az elosztótársaság engedélye, a tervező szavatolja az elvégett munka szabályosságát. Ezzel heteket, hónapokat spórolhatunk. Sőt, az egyszerűsített gázkészülék-cseréhez még tervező sem kell: a gázszerelő akár egy nap alatt elvégezheti a munkát. Ez abban az esetben alkalmazható, ha a csere során nem kell hozzányúlni a vezetékhez.
Mennyi megtakarítást hozott eddig a program?
Március 31-éig előzetes becsléseink szerint a Könnyű Közmű Program tizenhétmilliárd forintot csatornázott át a szolgáltatók extraprofitjából a kis-és középvállalkozásokhoz és az emberekhez. Ezen belül kilenc hónap alatt csak a vízszektorban félmilliárd, a villamosenergia területén kétmilliárd, a gázszektorban pedig ennél is több, 14,5 milliárd forintos megtakarítást hoztak az intézkedések. Utóbbi összeg nagyjából fele-fele arányban a díjmentességből és a gáztömörségi vizsgálat eltörléséből tevődik össze. Ez a vizsgálat csupán a földgáz molekuláris szerkezetének ellenőrzését jelentette, élet-és balesetvédelmi funkciót nem töltött be. Ráadásul a szolgáltató gyakran fűtési szezonban végezte ezt a műveletet, és ha valahol nem tartotta megfelelőnek az értéket, egész lépcsőházak maradhattak fűtés és melegvíz nélkül, akár hónapokra.
Ezt a vizsgálatot a Könnyű Közmű eltörölte, ma kizárólag a szivárgást kell ellenőrizni, amiről a fogyasztót hatvan nappal előtte értesíteni kell, és fűtési szezonban nem lehet a szolgáltatást lekapcsolni. Hiba esetén is csak az érintett vezetékszakasz kapcsolható le a szolgáltatásról, a Könnyű Közmű Program elejét vette annak, hogy egy tíz-húsz centiméteres csőszakasz cseréje miatt a valamennyi lakót cserére kötelezzék, ami több száz méternyi gázcsövet jelentett jelentős és felesleges költségek árán.
Hogyan alakult az igénylések száma?
A program eredményeként megtöbbszöröződött, és tartósan magas maradt a csatlakozási kérelmek száma az összes közmű szektorban. Egyedül decemberben mutatkozott átmeneti visszaesés az ünnepek miatt, azonban elmondhatjuk, hogy hónapról hónapra újabb rekordok dőlnek meg, az igénylések magas száma állandósult. Ez annak is köszönhető, hogy akik eddig anyagi okokból nem vágtak bele a fejlesztésbe, most megvalósítják. Maga a program pedig mindenkit érint: 160 ezer háztartás vagy iroda, ezzel együtt közvetlenül 650 ezer ember érintett a díjmentes közműbekötésekkel kapcsolatban. Egyértelművé vált, hogy az alapközmű mindenkinek jár, a program pedig elérte az elsődleges célját: tömegesen igénylik az emberek és cégek a díjmentes közműbekötést.
A csatlakozási kérelmek száma hogyan függ össze a rezsicsökkentéssel?
A Könnyű Közmű Program a rezsicsökkentés egyenes folytatása. Öt évvel ezelőtt a főbb szolgáltatások árát átlagosan negyedével csökkentette a kormány, amellyel a magyar rezsidíjak jövedelemhez viszonyított aránya Európa legmagasabbjai közül a legalacsonyabbak közé kerültek. A visegrádi országok közül nálunk kerül legkevesebbe az alapközmű-szolgáltatás. Az ellenzék hiába állítja az ellenkezőjét, a rezsidíjak mérséklése rengeteg megtakarítást eredményezett, ami pénzben mérhető és valóságos. A Könnyű Közmű Program pedig a kapcsolódó díjakat csökkentette vagy törölte el, ez tehát egy célzott rezsicsökkentés. A Könnyű Közmű Programnak köszönhető eddigi tizenhétmilliárdos, de hónapról hónapra emelkedő megtakarítás bővülő lakossági fogyasztást eredményez, ez pedig fűti a gazdasági növekedést.
Az eredeti interjú a Magyar Hírlap internetes felületén ide kattintva megtekinthető.