Bartal Tamás személyében új vezérigazgató irányítja a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) működését. A szakember 2018. július 1-től Börzsei Tibort váltja székében.

Július első napjától Bartal Tamás tölti be a NÚSZ Zrt. vezérigazgatói tisztségét. Az új vezérigazgató célja a NÚSZ Zrt. nemzetközi jelenlétének bővítése, nemzetstratégiai súlyának és közlekedési innovációs szerepének kiterjesztése, valamint a vállalat stabil, sikeres és megbízható működésének fenntartása.  Bartal Tamás 44 éves jogász-menedzser, 2014 óta a NÚSZ Zrt. igazgatóságának tagja, idén az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetségének tiszteletbeli elnökének választották. 2010-2014 között a Magyar Fejlesztési Bank igazgatójaként részt vett az elektronikus útdíjfizetés bevezetésében.

A robotika és az automatizáció nem feltétlenül jár a munkahelyek számának drasztikus csökkenésével, mondta el Bartal Tamás, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) elnöke, aki az állam technológiai innovációk melletti elköteleződéséről is beszélt a Magyar Időknek.

Bartal Tamás kifejtette, hogy divatba jött azon aggódni, hogy a technológiai újítások elveszik az emberek munkahelyét. Számos olyan elemzés látott napvilágot, amely azzal rio­gat, hogy az automatizáció, a robotika, a digitális szolgáltatások akár egy évtized alatt drasztikusan átalakíthatják a munka világát, a hagyományos munkahelyek nagyjából felét pedig okosmegoldások váltják ki. Ezek az olykor technofóbiába hajló értékelések figyelmen kívül hagyják, hogy a fejlődés kereke nem forgatható vissza. A történelmi példák azt mutatják, hogy a technológiai forradalmak nem a munkahelyek elvesztését, hanem a munkaerőpiac és az oktatás minőségi átalakulását hozzák magukkal.

Lehet, hogy a gyártósorok mellett kevesebb emberi erő lesz, ugyanakkor az olyan területek, mint az elektromobilitás, az alternatív energiatermelés és felhasználás, az önvezetőautó-gyártás vagy a legkülönbözőbb szoftverfejlesztések munkavállalók tízezreinek, köztük mérnököknek, programozóknak, rendszertervezőknek adnak majd feladatot. A robotok miatt bizonyosan nem kerülnek emberek az utcára, hiszen csak informatikusból több mint 22 ezer kellene az országba, és bizonyos területeken kétkezi munkást is nehezen találunk – tette hozzá Bartal Tamás.

A NÚSZ elnöke ezért úgy véli, hogy a technológiai fejlődéssel nem ijesztgetni kell az embereket, hanem fel kell készíteni őket arra, hogy az abban rejlő lehetőséget mindenki ki tudja aknázni.

A hazai IKT szektor a GDP 20 százalékát teszi ki – jelentette ki Bartal Tamás, hozzátéve, hogy Magyarországnak azon kell dolgoznia, hogy ezt az arányt képes legyen növelni, és ebben az állami cégeknek is megvan a felelősségük.

Az olyan nagy kormányzati intézkedések mellett, mint az internet áfájának csökkentése, a Digitális jólét program kibővítése, az Ipar 4.0 működtetése vagy az Innovációs és Technológiai Minisztérium életre hívása az állam és az állampolgár között hídszerepet betöltő nemzeti vállalatoknak is van feladatuk a digitális ágazat fejlesztésében.

Ilyen a NÚSZ Zrt. és a leányvállalataként működő Nemzeti Mobilfizetési Zrt. is, amelyek innovációi egyszerűbbé, kényelmesebbé teszik az emberek mindennapjait, időt és pénzt spórolnak meg az állampolgároknak.

Társaságunk a bürokráciát is csökkenti és bevételeket hoz a magyar költségvetésnek. A csaknem 750 embernek munkát adó cég tavaly 290 milliárd forint útdíjhasználatból befolyó összeget utalt át az államkasszának, aminek több mint felét külföldiek fizették meg. A jövőben is azért fogunk dolgozni, hogy a technológia ne mumus, hanem hasznos szövetséges legyen a társadalom és a gazdaság számára – szögezte le Bartal Tamás.

Pozitív változások várhatók a magyarországi megújuló energia támogatási rendszerben – mondta el Bartal Tamás, a Miniszterelnökség kabinet ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára a Portfoliónak.  A kiegészített METáR kormányrendelet értelmében felfüggesztették a megújuló alapú áramtermelés támogatott áru átvételét szolgáló METáR KÁT rendszer keretét. A döntés értelmében csak 2018. április 26-ig nyújtható be a kötelező átvételre irányuló kérelem a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz. A határidőből kicsúszók azonban nem maradnak le semmiről, sőt, várhatóan jobb feltételekkel kezdhetnek majd megújuló energia beruházásába és a termelésbe, miután a kormány a rendszer kedvező irányú módosításáról egyeztet az Európai Bizottsággal. Azoknak, akik nem biztosak abban, hogy képesek határidőre megvalósítani a beruházást, érdemes együttműködési lehetőséget keresniük az agrár naperőmű programot koordináló Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával – javasolta az államtitkár.

A kérelmek befogadásának felfüggesztését elsősorban a támogatási keret “túlfoglalása” indokolja. A jelenlegi szabályozás szerint a keret lefedése, illetve a meghatározott április 26-i időpont után beérkező kérelmek benyújtói nyilatkozhatnak arról, hogy kérik-e beadványuknak új feltételek melletti, a következő évre meghatározott korlát terhére történő elbírálását. Vagyis hiába telt be az adott évi keret, a kérelmek, illetve támogatási igények átvihetők a következő évi keretbe.

A felfüggesztésnek azonban van egy másik oka is, mégpedig az, hogy a kormány tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal a METáR KÁT jogosultsági rendszer módosításáról, kedvezőbbé alakításáról – tudta meg a Portfolio Bartal Tamástól.

A cél a kedvezőbb feltételek biztosítása annak érdekében, hogy minél több megújuló energiatermelő erőmű jöhessen létre Magyarországon, a támogatási keret időkorlát nélküli, következő éveket is érintő túlfoglalása a kabinet álláspontja szerint kerülendő a jelenlegi feltételek mellett, tekintettel a kilátásban lévő jobb feltételekre. A rendszerben várható változások konkrétumairól a Bizottsággal folytatott tárgyalásra, illetve a kormány tárgyalási pozíciójára tekintettel az államtitkár egyelőre nem kívánt nyilatkozni; a részeredmények szerinte heteken belül várhatók.

“Szeretnénk megnyugtatni mindenkit: senki nem fog lemaradni semmilyen lehetőségről, sőt, várhatóan jobb feltételekkel kezdhet majd megújuló energia beruházásába és a termelésbe” – fogalmazott Bartal Tamás. Akik a METáR KÁT engedélyt már megkapták, az engedély kiadásakor érvényes szabályok szerint megvalósíthatják a beruházásaikat, a már beadott kérelmeket pedig a benyújtáskor hatályos jogi feltételek szerint el fogják bírálni.

A túlfoglalásokkal kapcsolatban intő példát jelent a KÁT-engedélyek 2016 végi benyújtási rohama. Az ekkor a MEKH-nek beadott kérelmek mindössze 30-50 százaléka valósulhat meg a feltételek nem teljesítése és amiatt, hogy sokan eleve spekulációs szándékkal nyújtották be a kérelmet. A cél a kiadott engedélyek hatékonyságának növelése és a megvalósulási arány emelése. “Nem szeretnénk, ha elvennék a lehetőséget azok elől, akik valóban képesek megvalósítani a beruházást. Minden egyes kiadott engedély számít” – mondta Bartal Tamás.

“A jogszabály szigorúan meghatároz határidőket arra nézve, hogy mennyi időn belül kell megvalósítani egy napelemes beruházást. Azoknak, akik nem biztosak abban, hogy képesek lesznek határidőre megvalósítani a beruházást, érdemes együttműködési lehetőséget keresniük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK), amely a kamarai tagok számára létrehozott jelentős naperőmű- és naperőműfarm-építési programot koordinálja” – emelte ki. A jelenlegi szabályok szerint a gazdák a volt KÁT-os meg nem valósuló határozatok megszerzésével, illetve az új, megnyitandó METáR KÁT-os engedélyek mentén tudnak működni, megvalósítani a beruházásokat. A NAK előzetes igényfelmérést is indított, a termőföldeken kedvezményesen létesíthető naperőművek iránt, értesülések szerint élénk érdeklődés tapasztalható az Agrárkamaránál, amely gyakorlatilag nyitott minden megkeresésre.

Magyarország energiafüggőségének, mintegy 30 százalékos nettó áramimportjának csökkentése a fő célja a kormányzati agrár napenergia-programnak, de a naperőművek terjedése a remények szerint az áramárak csökkentéséhez is hozzájárulhat. A program keretében Magyarországon eddig nem telepített újfajta naperőművek jelenhetnek meg, amelyekkel egy adott földterület egyszerre termelhet villamos energiát és mezőgazdasági termékeket – mondta Bartal Tamás, a Miniszterelnökség kabinet ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára a Portfoliónak.

A hosszú távú cél az, hogy Magyarország a megújulók irányába mozduljon el, így a hazai, várhatóan növekvő villamos energia fogyasztást a kormány a jövőben a nukleáris- (Paks 2) és a napenergia-termelés fejlesztésével kívánja kielégíteni. Minél magasabb lesz a hazai termelés aránya, annál inkább lesz képes Magyarország maga csökkenteni a villamos energia árát – mondta Bartal Tamás.

A naperőművek terjedése több ponton is kedvező az ország gazdaságának: új beruházásokat generál, munkahelyeket teremt, és –  bár maguk a napelemek külföldi (főleg kínai és német) gyártmányúak – a magyar technológiák alkalmazása előtt is teret nyithat.

A gazdák határozhatnak úgy, hogy a naperőművet egymagukban, vagy több másik gazdával összeállva naperőműfarmot hoznak létre. A döntést a hálózati csatlakozás költsége kevésbé befolyásolhatja, mivel a törvény értelmében az erőmű bekötése 3000 méterig díjmentes. Egy fél megawattos naperőmű létrehozása mintegy 200-220 millió forintos beruházás, amihez jó 20 százalékos önerő is szükséges. A finanszírozást megkönnyítendő folyamatban van egy, a programhoz kapcsolódó kedvezményes hitelprogram kidolgozása is.

A gazdák arról is maguk dönthetnek, hogy az adott földterületet milyen célra alkalmazzák, a napelemek tehát a mezőgazdasági termelésből kivont termőföldeken is telepíthetők. A napelemeket a hagyományos módon, a talajszintre elhelyezve, illetve egy új, a mezőgazdasági termelést az energiatermeléssel ötvöző módszer keretében is a termőföldekre lehet telepíteni – közölte a helyettes államtitkár. A metódus annyira új, hogy még Németországban is tesztelés alatt áll.

Ez az úgynevezett agrofotovoltaikus hasznosítási módszer azt jelenti, hogy a napelemek körülbelül öt méter magas lábakon állnak, alattuk pedig aktív növénytermesztés és legeltetés folytatható.

Bár ebben az esetben az árnyékoló és egyéb hatások miatt a mezőgazdasági termelés hatékonysága 5-20 százalékkal elmarad a szokásostól, azonban a megtermelt energia összességében 60 százalékkal javította a terület megtérülési mutatóit.