a/ Milyen célt szolgál a villany- és vízszerelők nyilvántartása? Milyen hasznos következményei lesznek az intézkedésnek?
Az egyes törvényeknek Magyarország versenyképessége javítása érdekében történő módosításáról szóló 2017. évi LVII. törvény az egyes közműcsatlakozással kapcsolatos díjak alóli mentesség 2017. július 1. napjától történő bevezetésén kívül 2017. szeptember 1. napjától úgy módosította a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényt, valamint a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényt, hogy a csatlakozás, illetve a bekötés kivitelezését nem csak a szolgáltató végezheti, hanem az igénybejelentő által megbízott, a létrehozandó nyilvántartásban szereplő vállalkozó is. Mivel a szolgáltatók a saját területükön monopolhelyzetet tartottak fenn a kivitelezést végző vállalkozók esetében, a Kormány ezen változtatni akart.
Szeptember 1-jétől ezért bevezetésre került, hogy a gázcsatlakozásoknál már működő megoldáshoz hasonlóan az áram és víziközmű szektorban sem csak a közműszolgáltató által meghatározott kivitelezővel, hanem a maguk által kiválasztott kivitelezővel végeztethessék el az igénybejelentők a közműcsatlakozási munkát. Mindez nem jelenti azt, hogy ezentúl az a vállalkozás, amelyik nem szerepel a nyilvántartásban, nem végezheti el a csatlakozás kivitelezését, ugyanis ilyen esetben a szolgáltató megbízásából továbbra is eljárhat.
A most kihirdetésre került kormányrendeletek egyrészt a nyilvántartásokra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazzák, úgymint a vonatkozó bejelentés megtételét, annak feltételeit, a bejelentés adattartalmát, a csatolandó igazolásokat, a szükséges képesítéseket, másrészt a nyilvántartások vezetésére Budapest Főváros Kormányhivatalát jelölik ki, azzal, hogy a bejelentést bármely kormányablaknál meg lehet tenni.
b/ Van összefüggés a regisztrációs kötelezettség és az egyes törvényeknek Magyarország versenyképessége javítása érdekében történő módosításáról szóló 2017. évi LVII. törvény között, amely 2017. július 1. napjától díjmentességet vezetett be a közműcsatlakozások tekintetében?
A kormányrendeletek ugyanúgy a 2017. évi LVII. törvény végrehajtását szolgálják, mint az egyes kormányrendeleteknek Magyarország versenyképessége javítása érdekében történő módosításáról szóló 157/2017. (VI. 16.) Korm. rendelet, vagyis ugyanannak az intézkedéscsomagnak a részei, és annak a már megkezdett törekvésnek a folytatását jelentik, amelynek célja a lakosság, valamint a kis- és középvállalkozások pénzügyi és bürokratikus terheinek csökkentése.
c/ Drágítja ez az intézkedés a szolgáltatásokat?
A monopolhelyzet megszüntetése komoly versenyképességi javulást hozhat a kis- és közepes vállalkozások számára, továbbá ettől a lépéstől a szolgáltatások színvonalának emelkedése és a kivitelezési díjak csökkenése várható.
d/ Önkéntes vagy kötelező a nyilvántartásba-vétel?
A nyilvántartásba történő regisztráció lehetősége azoknak a vállalkozásoknak szól, amelyek a felhasználók megbízásából végeznék el a csatlakozás kivitelezését például azért, mert eddig kiszorultak abból a körből, amelyik a szolgáltatóval kapcsolatban áll. A nyilvántartás így teljesen önkéntes alapon működik.
Aki nem regisztrál, a szolgáltató megbízásából továbbra is eljárhat. Aki nem regisztrál, és a szolgáltatótól sincs megbízása, az az e körbe nem tartozó szerelési munkákat a továbbiakban is elláthat.
e/ Hol lehet regisztrálni?
A nyilvántartás központi, amelyet Budapest Főváros Kormányhivatala vezet, de a bejelentést bármely kormányablaknál meg lehet tenni.
f/ Van díja a regisztrációnak?
A kormányhivatal eljárásáért az általános 3000,- Ft-os eljárási illeték fizetendő.
g/ Milyen igazolások szükségesek a nyilvántartásba-vételhez?
A bejelentéshez a megadott formanyomtatványt kell kitölteni (amely a szükséges nyilatkozatokat is tartalmazza), amihez csatolni kell egyrészt a jogszabály mellékletében meghatározott képesítés és gyakorlati idő, másrészt a felelősségbiztosítás meglétének igazolását, továbbá az eljárási illeték megfizetésének igazolását.
h/ Nyilatkozni kell a villanyszerelőnek, hogy az alkalmazott technológiához a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel. Ez pontosan mit jelent?
Az adott ágazatban alkalmazandó mindenkor érvényes jogszabályi rendelkezésekre utal a feltétel, amelyek változhatnak, ezért nincsenek részletesen megjelölve. A kormányrendelet mellékletét képező kérelem formanyomtatvány kitöltésével a fenti nyilatkozat megtétele teljesül.
i/ Mi történik, ha a megszerzett képesítés nem pontosan felel meg a Kormányrendeletben megjelölt végzettségnek?
Ha a képzés neve időközben megváltozott, de egyértelműen megfeleltethető a jogszabályban előírt képesítésnek, a képzettség igazoltnak minősül.
j/ A gyakorlati időt hogyan szükséges igazolni?
A képzettség megszerzése óta eltelt idővel a gyakorlati idő igazoltnak minősül.
k/ Az újonnan létesített csatlakozó vezetéket az elosztói engedélyesnek/közmű szolgáltatónak át kell-e vennie üzemeltetésre?
A hálózati engedélyes köteles a hálózati csatlakozást átvenni és üzembe helyezni, továbbá a víziközmű-szolgáltató köteles gondoskodni az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték átvételéről és üzembe helyezéséről, ha azok – az elfogadott vagy alkalmassá nyilvánított – kiviteli tervnek megfelelően készültek el.
A hálózati engedélyes/víziközmű-szolgáltató az üzembe helyezésről a kivitelezés befejezésének a bejelentésétől számított 8 munkanapon belül köteles nyilatkozni, továbbá köteles az üzembe helyezést elvégezni. Amennyiben a 8 munkanapos határidőn belül nem nyilatkozik (és a szükséges műszaki feltételek adottak), úgy az üzembe helyezés nem tagadható meg, a hálózati engedélyes/víziközmű-szolgáltató köteles a hálózati csatlakozást, illetve a bekötővezetéket haladéktalanul üzembe helyezni. Ha a hálózati engedélyes/víziközmű-szolgáltató határidőn belüli nyilatkozatával az üzembe helyezést megtagadja, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az üzembe helyezés elrendelését.
l/ A szabadon választott vállalkozó által kivitelezett vezeték magánkézben marad-e és ha igen, ki végzi a vezeték karbantartását, és hogy kerül be az e-közmű rendszerbe?
A szabályozás e téren változatlan, a közcélú vezeték nem kerül magántulajdonba, így a karbantartás ugyanúgy szolgáltatói feladat marad. Kizárólag a beruházás megvalósítása tekintetében került be új lehetőségként a vállalkozó nyilvántartásból történő kiválasztása. Minden egyéb feladat a korábbiaknak megfelelően történik.
m/ Terveztetni kell-e a vezetéket, és ha igen, ki hagyja jóvá, mi a folyamata?
A szabályozás e téren is változatlan, a vezetéket terveztetni kell, a folyamat is változatlan a korábbiakhoz képest.
n/ Ha egyébként díjmentes a csatlakozás, de a fogyasztó a nyilvántartásból választ kivitelezőt, ki fizeti a csatlakozó vezeték díját?
Saját beruházásban történő elvégzés esetén nem lesz ingyenes a közmű-kivitelezés. A nyilvántartásból kiválasztott vállalkozó díját és az anyagköltséget minden esetben a megrendelő fizeti ki.